Amit a diplomatervről tudni kell...

A diplomatervezés (szakdolgozat) egy hosszabb tanulmányi szakasz lezárása, érdemes komolyan venni. Úgy kell gondolni rá, mint a céhlegény, aki a mestermunka megváltásával maga is iparossá válhat - innen ered az államvizsga intézménye amúgy. A szakdolgozatba éppen ezért a képzés során felszedett szakmai eszköztárat, érdemeket kell csillogtatni egy lényegében érdektelen témán. Érdektelen alatt értem azt, hogy mindegy, valójában mi a téma a dolgozatban. Mivel mi mérnökök vagyunk, ezért számunkra elvárás az új alkotása. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy feltalálónak kell lennie, csak azt jelenti, hogy mérnöki alapossággal, eszköztárral egy még feltáratlan problémakört, egy új eszközt, egy új területen használt amúgy ismert algoritmust, vagy "csak" egy új (nem feltétlenül saját) eljárást boncolgatsz. Lehet még ezen kívül összefoglaló tanulmányt írni egy konkrét területről, lehet matematikai modellt építeni egy még nem, vagy nem pontosan modellezett jelenségre, vagy létrehozni "valamit", aminek a darabjai ismerősek, de mégis új(szerű) az alkotás.

Ne feledd: mérnököt akkor hívunk, ha rutinból (sablonos megoldásokból) nem oldható meg a probléma.

Szakdolgozat felépítése

A szakdolgozat összeállításában a segítséget a témakiírás adja. A jó témakiírás eléggé kötött ahhoz, hogy ne írhass akármiről, legyen tartalma is a dolgozatnak, de elég laza ahhoz, hogy kisebb vargabetűket írhass a dolgozaton belül. Éppen ezért célszerű egy szakaszt a diplomatervben arra szánni, hogy nagyon pontosan meghatározod, mit csinálsz és mit nem fogsz érinteni a dolgozatban. Utóbbi azért kell, hogy a bírálótól ne kaphass olyan kritikát, hogy "ez meg ez miért nincs benne...". Egy tipikus szakdolgozat három nagyobb szakaszból áll:

1. Bevezetés, amely tartalmazza az eddigi eredményeket - hol tart most a világ, melyek a főbb trendek, ki hol tart az Általad boncolt problémában. Tehát egyrészt ez a kitekintő, hogy biztosítsd magad arról, hogy nem találod fel a kereket, másrészt a konkrét feladat leírását tartalmazza, harmadsorban pedig kiemeled, hogy miért fontos is az, amivel dolgozol. A jó dokumentumban az előkészítés megmondja, hogy honnan jöttünk, hol tartunk, miért és merre akarunk menni. (A miértek segítenek majd a középső rész döntéseiben: ezek lesznek a szempontjaink, ami alapján döntünk.) Itt szerepel majd az irodalomhivatkozások többsége.
2. Tervezés, amely egy eszköznek (pl. hardver, szoftver, protokoll, modell, elemzőkörnyezet stb.) a mérnöki tervezését tartalmazza. A mérnök tervez, tehát ez a legfontosabb rész az anyagban, használd a tanult eszköztárat!
3. Értékelés, amely a terv megvalósulásának körülményeit - azaz a konkrét implementációnak a környezetét mutatja be, valamint összegzi, hogy a tervezett célok mellett milyen kívánatos vagy nem kívánatos mellékhatással járt együtt az implementáció. Az értékelés mindig az objektív jósági paraméterek tárgyalásáról szól!!

Az implementáció kódja része-e a dolgozatnak? Igen, mellékletben. A szakdolgozat formai részében csak arról írj, amiről a téma szól. Az implementáció nem probléma része, mellékhatás. Emlékezz, programozókat nem ezen az egyetemen képeznek!

Mire számíts a munka során/kapcsán

A szakdolgozat nem könnyű műfaj, főleg, hogy nem írtatok korábban hosszabb mérnöki művet. A pontos, szakszerű fogalomhasználat komoly koncentrációt kíván. A 6 oldal / nap a maximum, ami egy átlagos emberből kijön, de a tipikus az 1-2 oldal/nap haladási sebesség - ha már tudod, hogy mit fogsz írni. Ebben nincs benne a gondolkodás, a munka elkészítése, tesztelése, reszelése, és különösen nem az ábrák, táblázatok összeállítása. Éppen ezért, aki

1. nem ad le egy védhető tartalomjegyzéket a félév 4. hetéig
2. nem ad le egy kész fejezetet a 9. hétig
3. aki nem adja le a szakdolgozatot a félév végéig

azt nem engedem záróvizsgázni (érstd: nem kap beadási engedélyt). Összecsapott munkához nem adom a nevemet, nem fogok emiatt könyörögni a bírálónak, és nem fogom az időrendjét felborítani. A bíráló társadalmi munkában végzi a dolgát, neki ez legtöbbször csak nyűg.

Bíráló szempontjai

Alább részletezném az általános elveket, amelyeket a bírálók mérlegelni szoktak, vagy amelyeket illetve az államvizsga bizottság a független bírálótól válaszokat szeretne kapni:

1. A diplomaterv célja annak megállapítása, hogy valós problémákon dolgozó mérnökjelölt alkalmas-e a mérnöki pályára. Ennek megállapítása a következő szempontok alapján történik:
   1. Megfelelően használj-e a mérnöki eszköztárat (ha ilyet nem használ, az kizáró ok) a jelölt különös tekintettel az egyetemen oktatott tervezési, fejlesztési és modellezési metodikákra?
   2. Megfelelően értékeli-e a jelölt a jelenlegi trendeket, helyzeteket, kellő szakmai rálátása van-e az általa vizsgált területre?
   3. Helyesen értékeli a jelölt a saját munkájának előnyeit, hátrányait?
   4. Egyértelműen azonosíthatóak a jelölt sajáteredményei, és azok kellő mennyiségben vannak-e jelen a diplomatervben? (Önálló alkotásnak tekinthető.)
   5. Megfelel-e a diplomaterv a mérnöki szakdokumentáció jellemző sajátosságainak: helyes fogalomhasználat, nyelvi hibák gyakorisága és súlyossága vizsgálandó, a diplomaterv mennyire világos szerkesztésű, használ-e megfelelő mennyiségű ábrát, azokat szakszerűen hivatkozza és magyarázza, vannak-e értékelést segítő tényszerű adatok, táblázatok, kellő mennyiségű és mélységű irodalomhivatkozással van-e ellátva, azokat a szövegben szakszerűen hivatkozza-e a jelölt?
2. A bírálónak a diplomaterv-bírálatban egyértelműen nyilatkoznia kell arról, hogy a diplomaterv-kiírásban szereplő követelményeket a jelölt maradéktalanul teljesítette-e, illetve a diplomatervet elfogadásra javasolja-e vagy nem.
3. A diplomaterv-bírálat 2db példányban készül: 1db jeggyel ellátott és aláírt példány kell szülessen, továbbá 1db jegyet nem tartalmazó, de szintén aláírt példány szükséges. Utóbbit a jelölt kapja. Erre vonatkozóan a csatolt bírálatok iránymutatást nyújthatnak.
4. A bíráló akár a bírálatban, akár a bírálattól elkülönülten, célszerűen kérdéseket tehet fel a munkával kapcsolatosan. Ez az a kérdéssor, amelyre a jelölt a diplomaterv prezentációjakor, az előadásában ezekre a kérdésekre is válaszolnia kell tudnia (ez a védés magva).

Fontos ökölszabályok:

• A nem önálló munka aránya a dolgozatban legfeljebb 50% lehet. Ennél több esetében én is visszadobom.
• Az ideális dolgozatban az arányszámok: 33% bevezetés 50% tervezés, a maradék az értékelés.
• A jó szakdolgozat/diplomaterv 30-35 oldalas. 20 alatt komolytalan (egy közel tisztességes terv, gondolat legalább 12-15 oldalas), 40 felett a bíráló fog utálni téged. A precíz munka viszi majd az oldalakat. Töltelékszöveg nem kell. A méret korlát nettó oldalakat jelent, nem vonatkozik a mellékletekre, tartalomjegyzékre stb.
• Minden fejezetet zárj le a összefoglalással: az elhangzottakat, ha kell, táblázatosítsd, ismételd meg a kulcsmondatokat, jelezd, hogy honnan hová tartunk.
• Képeket, táblázatokat felirattal láss el, és azokra szám szerint hivatkozz is a szövegben (nem képregényt írunk!!). Emlékezz rá: minden ábrához legalább 2 bekezdésnyi magyarázatot tessék írni.
• Ne lopj! Táblázat, ábra, szöveg, még ha fordítás alapú átvétel is, akkor is plágium addig, amíg az irodalomhivatkozást oda nem rakod mellé/mögé.
• Minden állítást támassz alá. Ha nem indokolsz magadtól egy mondatot, akkor keress hozzá egy hivatkozást, ami indokolja.
• Ne dühítsd fel a bírálót szubjektív állításokkal! Ha a bíráló bármikor is a dolgozatban ellentétes véleményen lesz Veled szemben, akkor "ellenséggé" válik; egyre jobban odafigyel, egyre több hibát fog felfedezni (márpedig az biztosan lesz), és egy idő után már csak vadászik Rád. Tehát: ne minősíts!!
• Egyes szám első személy használata = "nem feltétlenül ért mindenki egyet velem, de én így gondolom; vagy saját eredményem", Többes szám első személy = "az olvasóval együtt arra az álláspontra kell jussunk, hogy..." Hacsak nem a személyed hangsúlyozása a feladat, ne használd az első szám egyes személyt!
• Tények, számok, mértékek nélkül nincs mérnöki (tudományosnak látszó) munka.
• A szakdolgozatnak van megadott stílusa, arculata, amitől - elvben - eltérni nem lehet. Aki a betűméretet, -stílust, betűközt vagy sorközt átállítja, viselje a következményeket!
• Szakdolgozatot csak jobboldalasan lehet írni, azaz bekövetve majd minden baloldal üresen marad. A kötésre szánj egy jó 1cm-t a baloldalon.
• A köttetés 1 órától 1 hétig szokott terjedni - kalkulálj ezzel az idő és anyagi költséggel is(!). A köttetés nem sürgős feladat (a beadás után is lehetnek még apró, ismétlem: apró változások), de jó lenne, ha nem a kezeim között esne szét. A bíráló tipikusan elektronikusan formában kéri tőlem a művet, ezért erre mindenképpen szükségem lesz - ezt kell időben beadni.
• A feladatkiírás minden elemét tartalmaznia kell a szakdolgozatnak. Bármelyik részlegesen vagy nem teljesen van jelen a műben, akkor a dolgozatot nem lehet elfogadni.

Tipikus menetrend

1. diplomaterv adatlap felvétele a KTH-ban
2. találd ki a záróvizsga-tárgyaidat (nézd meg, miből lehet választani)
3. írd le az adatlapra
4. küldd el a konzulensnek elektronikusan, neptun-kóddal együtt
5. készítsétek el közösen a konzulenssel a témakiírást
6. a címet írd az adatlapra
7. írd alá az elkészült adatlapot
8. írasd alá a konzulenssel
9. vidd el a tanszéki adminisztrációra
10. (ez nem feladat: a konzulens aláírja a feladatkiírást és elviszi tanszéki adminisztrációra)
11. tervezd meg, hogy hogyan fogod megírni a szakdolgozatot
12. legkésőbb a 4. hétre kérek egy védhető tartalomjegyzéket
13. legkésőbb a 9. hétre kérek egy elkészült, teljes fejezetet a műből
14. legkésőbb a 14. héten leadod a művet.
15. tanulsz a szóbelire
16. megkapod a bírálatot
17. megbeszéled a konzulenssel a bírálatot és a kérdéseket
18. tanulsz a szóbelire
19. tanulsz a szóbelire
20. prezentációt készítesz a szóbelire
21. tanulsz a szóbelire
22. 1 napig alszol
23. szóbeli
24. mérnök lettél (remélhetőleg)

Szóbeli menetrend

A szóbeli nyilvános (jöhet a család is), de csak és csak és csak és akkor szólalhat meg valaki, ha erre az elnök engedélyt adott.

1. Behívnak, bejössz, köszönsz, izgulsz. Még jobban izgulsz.
2. Elmondják ki a bizottság, ki miért ül ott (izgulsz, nem emlékszel, de jó lenne).
3. Megkérnek a prezentáció megtartására
4. Szabatosan, kimérten, határozottan, hangosan, értelmesen elmondod 10 percben (nem 10 perc 3 másodpercben!) a szakdolgozat fontosabb állításait, válaszolsz a bíráló kérdéseire a prezentáció közben
5. Kérdéseket tesznek fel (ez tipikus, de bizottságfüggő)
6. Vizsgázol (izgulsz, de tudod az anyagot - legalábbis azt hiszed)
7. Kiküldenek ellenőrizni az adataidat, illetve minden "külsőst"
8. Eközben a bizottság egymást és a konzulenst faggatja a véleményéről
9. Megszületik a jegy: 1 jegyet bármikor javíthat/ronthat a bizottság, 2-t csak írásos kiegészítéssel (magyarán elég sokat dolgozni kell ahhoz, hogy a bizottság miattad több munkára kényszerüljön)
10. Bizottság (és odakint Te) papírmunkáztok. A Te helyzeted könnyebb...
11. Behívnak (ez nem szokott olyan hamar menni ám, izgulsz, de már nem nagyon)
12. Ítéletet mondanak
13. Mérnök lettél (vagy nem)
14. Mindenki gratulál Neked.
15. Elköszönsz a bizottságtól(!!!)
16. Mindenki gratulál Neked.
17. Mindenki gratulál Neked.
18. Mindenki gratulál Neked.